Komplex gyógypedagógiai vizsgálat
Ha az alább felsorolt problémák, nehézségek közül a szülő bármelyiket tapasztalja óvodás gyermekénél, ajánlott lehet egy gyógypedagógiai felmérés:
- járás, futás közben sokszor elesik
- összerendezetlen, darabos a mozgása
- nem szeret hintázni
- nem tud a játszótéren a mászókára felmászni
- nem tud ugrani, leugrani
- nem rajzol egyszerű ábrákat (labda, nap, stb.)
- figyelme nehezen köthető le, egy-egy játékban nem tud elmerülni
- ügyetlen, tárgyak kiesnek a kezéből, pohár gyakran feldől, gyakran lever dolgokat
- nem szereti a váratlan érintést, esetleg az érintés helyét vakarja
- nem szeret mezítláb járkálni homokban, füvön
- nem szeret hajat mosni, körmöt vágni
- bizonyos hangokra túl érzékenyen reagál, ingerült lesz (pl. porszívó, sziréna hangja)
- állandóan mozog és nincsen veszélyérzete
- nincs biztos domináns kézhasználat, felváltva használja a kezeit
- nem tudja biztosan a színeket
- egyszerű formákat nem tud egyeztetni
- téri irányokban (előtte, mögötte, mellette, alatta) bizonytalan
- nem tud biciklizni
- nem tud lépcsőn kapaszkodás nélkül váltott lábbal fel és lemenni
- erősen beszédhibás
- labdát biztosan nem tud elkapni, szemével nem követi a mozgását
- új, mozgást igénylő feladatoktól, játékoktól megijed
- mese hallgatás közben könnyen elterelődik a figyelme
- játékai között nem találja meg, nem látja meg azt, amit valaki kér tőle
- nem tud gombolni, cipőt bekötni
- ha társaihoz képest túl lassú, vagy túl gyors
- ha új mozgások megtanulása gondot okoz
- ha túlérzékeny érintésre, tapintásra, hangokra, zavarják bizonyos látási ingerek
- ha állandóan mozognia kell, nem tud megülni egyhelyben
Konduktív állapotfelmérés
A komplex konduktív állapotfelmérés során olyan gyermekek vizsgálata történik, akiknél központi idegrendszeri sérülés történt, vagy annak a gyanúja állhat fenn. A vizsgálat magában foglalja az anamnézis felvételét, értékelő áttekintését is. Amennyiben van már bármilyen szakorvosi vélemény (neurológiai, ortopédiai, belgyógyászati, stb.), akkor annak bemutatása segítheti a pontosabb állapot megismerést.
A vizsgálat tartalma:
- Általános megfigyelések (testalkat, csont és izomrendszer sajátosságai, tónuseloszlás jellemzői)
- Mozgásállapot részletes megismerése (fekvő-, ülő-, álló- és járó helyzetben)
- Kommunikáció és beszéd sajátosságai
- Figyelem jellegzetességei
- Érzékszervi sajátosságok megfigyelése (látás, hallás, nyelvműködés sajátosságai)
- Napirend, önellátó tevékenységek
- Összegzés (a fejlesztési és ellátási lehetőségek áttekintése, esetleg további szakorvosi vizsgálatokra tett javaslatok)
Komplex iskolaérettségi vizsgálat
Az iskolaérettségi vizsgálat alkalmával feltérképezzük a gyermek minden olyan részképességét, melyeknek megléte szükséges a sikeres és zökkenőmentes iskolakezdéshez. Meghatározzuk a fejlesztendő területeket, kiemeljük a gyermek erősségeit.
A vizsgálat során felmért főbb területek:
- Érzelmi és akarati képességek (feladattudat, szabálytudat, monotóniatűrés, kudarctűrés)
- Szocializációs képességek (együttműködési képesség, alkalmazkodóképesség)
- Nagymozgások fejlettsége (mozgáskoordináció, egyensúlyérzék)
- Finommozgások (szem-kéz koordináció)
- Grafomotorika (ceruzafogás, vonalvezetés)
- Tájékozódási képesség (saját testen, térben és síkban)
- Értelmi képességek (figyelem, emlékezet, gondolkodási funkciók, matematikai képességek, általános tájékozottság)
- Anyanyelvi képességek (artikuláció, beszédhanghallás, beszédmegértés, általános szókincs, összefüggő beszéd- és kifejezőkészség)
Iskolára felkészítő foglalkozás
Az iskolára felkészítő foglalkozásaink elsődleges célja minden olyan részképesség fejlesztése, amelyek megalapozzák és megkönnyítik a zökkenőmentes iskolakezdést. Így a gyermekek majd magabiztosan és eredményesen kezdhetik meg az első iskolai tanévet.
A találkozások jó hangulatúak, játékosak, nagymozgás alapúak. Az iskolára felkészítő foglalkozásokon a gyermekek már meglévő képességeire építünk, lehetőséget teremtünk személyiségük kibontakoztatásához, önbizalmuk erősödéséhez. Nagy hangsúlyt kap az egyéni bánásmód és a differenciálás.
Kiemelten fejlesztendő területek:
- Figyelem
- Észlelés
- Emlékezet
- Gondolkodás
- Nagymozgás
- Finommozgás
- Grafomotorika
- Beszédkészség
- Tájékozódási képesség
- Feladattudat, feladattartás
- Elemi számolási készségek
Beszédfejlesztő foglalkozás
(Megkésett beszédfejlődésű gyermekek terápiája)
Ez a foglalkozásunk azoknak a gyermekeknek ajánlott, akik már betöltötték a 3. életévüket, beszélnek, de a beszédük nem éri el az életkoruknak megfelelő szintet. Terápiánk komplexitását az adja, hogy a terápiás mozgásfejlesztést kiegészítjük, megtámogatjuk logopédiai gyakorlatokkal is. A beszédfejlesztő foglalkozások során nagy hangsúlyt fektetünk az alakilag ép és grammatikailag (nyelvtanilag) helyes beszéd kialakítására, valamint a kognitív területek (megismerő funkciók) fejlesztésére is.
A foglalkozások alkalmával az alábbi területek kiemelt fejlesztése történik:
- beszédszervek ügyesítése
- artikulációs gyakorlatok
- hallási figyelem
- beszédértés
- szókincsbővítés
- mondatalkotás
- a beszéd alaki rendezése
- a magyar nyelv grammatikai szerkezetének elsajátítása
- általános fejlesztés
- mozgásfejlesztés
Mozgásfejlesztés
(Alapozó torna, Komplex mozgásterápia)
Az „okosító torna” az alapozó terápia szemléletével a beszéd és a mozgás nehézségein hivatott elsősorban segíteni.
Milyen problémák esetén ajánlott ez a terápia?
- megkésett beszédfejlődésnél
- akadályozott beszédfejlődés esetében
- kiejtési hibával, pöszeséggel küzdő gyermekeknél
- figyelemzavaros gyermekek esetében
- fejlődésben, érésben elmaradott gyermekeknél
- mozgásügyetlen gyermekeknél
- enyhe értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknél
Születés után a mozgás az első kommunikációs eszközünk a világgal. Az éretlen idegrendszer különféle hiányokat, lemaradásokat, viselkedésbeli eltéréseket jelezhet. Éppen ezért ez a módszer az ember természetes fejlődéstani mozgássorozatát veszi alapul, ezzel pedig az idegrendszer érését segíti elő. A fent említett problémák meglétének esetében nagyon gyakori, hogy egy-egy mozgásfejlődési szakasz a gyermek fejlődése során vagy kimaradt, vagy csak rövid ideig tartott, ezért nem történt meg az automatizálódás. Az okosító torna során gyakorolt csecsemőkori mozgások, kisgyermekkori mozgások, rugalmassági és egyensúlyi feladatok sokrétű ismétlése a mozgáson túl a beszéd és kognitív területekre is építően hat.
A foglalkozások felépítése változatos, érdekes, ingergazdag, a gyermekek számára örömteli. Az egyéni fejlődési ütem figyelembe vételével, a csoporthatás kedvező elemeit is tartalmazza.