Szolgáltatások

0-3 ÉVESEKNEK

 

Komplex gyógypedagógiai vizsgálat

               

A SEED Fejlődési Skála egy komplex gyógypedagógiai vizsgálóeszköz, amely 0-tól 4 éves korig teljes körű tájékoztatást ad a gyermek fejlettségi állapotáról az alábbi területeken:

  • Nagymozgás
  • Finommozgás
  • Nyelv- és Beszédfejlődés
  • Adaptáció, Gondolkodás
  • Szociális-Érzelmi fejlődés
  • Önellátás

 

Felvétele játékos, nem kötött sorrendű, a gyermek aktuális állapotához igazodik. Kevés eszközzel, rövid idő alatt ad pontos eredményt. Ha a kapott értékek alapján szükségessé válik a fejlesztés, akkor annak irányát és menetét kijelöli. Nagy előnye a tesztnek, hogy megadja a visszamérés lehetőségét, a fejlődés nyomon követését.

 

Komplex konduktív állapotfelmérés

A komplex konduktív állapotfelmérés során olyan gyermekek vizsgálata történik, akiknél központi idegrendszeri sérülés történt, vagy annak a gyanúja állhat fenn. A vizsgálat magában foglalja az anamnézis felvételét, értékelő áttekintését is. Amennyiben van már bármilyen szakorvosi vélemény (neurológiai, ortopédiai, belgyógyászati, stb.), akkor annak bemutatása segítheti a pontosabb állapot megismerést.

A vizsgálat tartalma:

  • Általános megfigyelések (testalkat, csont és izomrendszer sajátosságai, tónuseloszlás jellemzői)
  • Mozgásállapot részletes megismerése (fekvő-, ülő-, álló- és járó helyzetben)
  • Kommunikáció és beszéd sajátosságai
  • Figyelem jellegzetességei
  • Érzékszervi sajátosságok megfigyelése (látás, hallás, nyelvműködés sajátosságai)
  • Napirend, önellátó tevékenységek
  • Megismerő funkciók és játéktevékenység megfigyelése
  • Összegzés (a fejlesztési és ellátási lehetőségek áttekintése, esetleg további szakorvosi vizsgálatokra tett javaslatok)

 

 

Korai fejlesztés, tanácsadás

A korai prevenció fontos feladata, hogy a felmerülő problémákat időben megismerjük, és ha szükséges, elkezdhessük a megfelelő kezelést az optimális fejlődés támogatásának érdekében. A vizsgálat elején átnézzük az anamnézist, valamint minden más, már rendelkezésre álló szakorvosi véleményt. Ezek bemutatása segítheti a probléma pontosabb megismerését és a fejlesztő terápia jobb irányultságát. A vizsgálatot mindig a szülő jelenlétében, bevonásával végezzük, így lehetőség van a menet közben felmerülő kérdések megbeszélésére is.

A vizsgálat tartalma:

  • Manuális vizsgálat (a megfelelő átmozgathatóság vizsgálata, izom- és csontrendszer sajátosságainak megfigyelése)
  • Játéktevékenység megfigyelése
  • Érzékszervek vizsgálata (látás, hallás)
  • Reflexvizsgálat
  • Korosztályi sajátosságoknak megfelelő kognitív képességek vizsgálata
  • Szociális viselkedés jellegzetességei
  • Napirend megismerése

 

Kiket várunk?

  • Olyan babákat, ahol a szülőkben bizonytalanság merül fel a gyermekük megfelelő, optimális fejlődésével kapcsolatban
  • Megkésett mozgásfejlődésű babákat
  • Felgyorsult mozgásfejlődésű babákat
  • Idegrendszeri sérüléssel született babákat
  • Olyan babákat, ahol oxigénhiányos állapot állt fenn
  • Olyan babákat, ahol izomtónus eloszlási zavart tapasztaltak
  • Koraszülött babákat, kisgyermekeket
  • Olyan babákat, ahol szoptatási, alvási, étkezési problémák merültek fel
  • Olyan babákat, ahol ortopédiai problémák felmerültek fel
  • Olyan babákat, ahol neurológiai problémák felmerültek fel

 

 

 

 

 

 

 

Beszédindító foglalkozás

(Megkésett beszédfejlődésű gyermekek terápiája)

 

Az a gyermek, aki kétévesen még nincs birtokában 50 elemű aktív szókincsnek, nem kezdett még el többelemű kombinációkat mondani, „megkésett beszédfejlődésű”. Annak a gyermeknek, aki már a 2,5 éves kort is betöltötte és még nem beszél, vagy nem az életkorának megfelelő szinten beszél, ajánlott elkezdenie a beszédindító foglalkozásokat.

A találkozások fő célja a beszédkedv serkentése, változatos mozgásos helyzetek segítségével. A mozgásfejlődés szorosan összefügg a beszéd fejlődésével. Fejlesztőházunkban a terápia komplexitását az adja, hogy a logopédiai megsegítés kiegészül mozgásfejlesztéssel, mely az idegrendszeri érés alapját képezi. Így hatékonyabban és gyorsabban tudjuk aktivizálni a beszédközpontot. A korcsoport sajátosságait figyelembe véve, amennyiben a szülő szeretné, a foglalkozásokon együtt vehet részt gyermekével.

 

Pöttöm Pille babatorna (3 hónapos kortól 1 éves korig)

A csecsemőkori mozgásfejlődés egy kiemelten fontos szakasz, mert ez a tanulási tevékenység alapja; a gyermek felfedezi, megismeri a körülötte lévő világot. Olyan fontos mozgásszakaszok jellemzik ezt az időszakot, mint a fejemelés, az alkarra, tenyérre támaszkodás, a forgás, a kúszás, a mászás, a felülés, és a felállás. A foglalkozások során játékosan átmozgatjuk a babákat, ezzel elősegítjük az izmok erősítését, nyújtását, aktivizálását. A nagymozgások és a finommozgások fejlesztése mellett a szülő-gyermek kapcsolat építésére, elmélyítésére is figyelmet fordítunk. Az ingergazdag környezet kialakításával lehetőséget biztosítunk a szabad, változatos mozgás megélésére a fejlődési fokok szerinti differenciálás figyelembe vételével.

Kiket várunk?

  • a még nem járó babákat
  • lassabb mozgásfejlődésű, kisebb mozgásigényű babákat
  • gyorsabb mozgásfejlődésű, nagyobb mozgásigényű babákat
  • azokat a babákat, akik szeretnek tornázni és egy jó csapattal együtt lenni

 

Picúr Pille babatorna (1-2 év)

A mozgásfejlődés, a világ felfedezése 12 és 15 hónap között a járás elsajátításával folytatódik. A torna két fő részből áll, egy kötött részből, ahol mondókákkal, változatos mozgásos helyzetekkel foglalkoztatjuk a Picurkákat, majd egy szabadabb részből, ahol irányított segítséggel lehet kipróbálni a gyerekeknek a különböző fejlesztő eszközöket. A foglalkozáson nagy hangsúlyt kap az egyensúlyérzék, a finommotorika, a figyelem, a mozgáskoordináció és a szociális készségek fejlesztése.

Kiket várunk?

  • a már járni tudó babákat
  • lassabb mozgásfejlődésű, kisebb mozgásigényű babákat
  • gyorsabb mozgásfejlődésű, nagyobb mozgásigényű babákat
  • azokat a babákat, akik szeretnek tornázni és egy jó csapattal együtt lenni

 

 

ÓVODÁSOKNAK

 

Komplex gyógypedagógiai vizsgálat

Ha az alább felsorolt problémák, nehézségek közül a szülő bármelyiket tapasztalja óvodás gyermekénél, ajánlott lehet egy gyógypedagógiai felmérés:

  • járás, futás közben sokszor elesik
  • összerendezetlen, darabos a mozgása
  • nem szeret hintázni
  • nem tud a játszótéren a mászókára felmászni
  • nem tud ugrani, leugrani
  • nem rajzol egyszerű ábrákat (labda, nap, stb.)
  • figyelme nehezen köthető le, egy-egy játékban nem tud elmerülni
  • ügyetlen, tárgyak kiesnek a kezéből, pohár gyakran feldől, gyakran lever dolgokat
  • nem szereti a váratlan érintést, esetleg az érintés helyét vakarja
  • nem szeret mezítláb járkálni homokban, füvön
  • nem szeret hajat mosni, körmöt vágni
  • bizonyos hangokra túl érzékenyen reagál, ingerült lesz (pl. porszívó, sziréna hangja)
  • állandóan mozog és nincsen veszélyérzete
  • nincs biztos domináns kézhasználat, felváltva használja a kezeit
  • nem tudja biztosan a színeket
  • egyszerű formákat nem tud egyeztetni
  • téri irányokban (előtte, mögötte, mellette, alatta) bizonytalan
  • nem tud biciklizni
  • nem tud lépcsőn kapaszkodás nélkül váltott lábbal fel és lemenni
  • erősen beszédhibás
  • labdát biztosan nem tud elkapni, szemével nem követi a mozgását
  • új, mozgást igénylő feladatoktól, játékoktól megijed
  • mese hallgatás közben könnyen elterelődik a figyelme
  • játékai között nem találja meg, nem látja meg azt, amit valaki kér tőle
  • nem tud gombolni, cipőt bekötni
  • ha társaihoz képest túl lassú, vagy túl gyors
  • ha új mozgások megtanulása gondot okoz
  • ha túlérzékeny érintésre, tapintásra, hangokra, zavarják bizonyos látási ingerek
  • ha állandóan mozognia kell, nem tud megülni egyhelyben

 

Komplex konduktív állapotfelmérés

A komplex konduktív állapotfelmérés során olyan gyermekek vizsgálata történik, akiknél központi idegrendszeri sérülés történt, vagy annak a gyanúja állhat fenn. A vizsgálat magában foglalja az anamnézis felvételét, értékelő áttekintését is. Amennyiben van már bármilyen szakorvosi vélemény (neurológiai, ortopédiai, belgyógyászati, stb.), akkor annak bemutatása segítheti a pontosabb állapot megismerést.

 

A vizsgálat tartalma:

  • Általános megfigyelések (testalkat, csont és izomrendszer sajátosságai, tónuseloszlás jellemzői)
  • Mozgásállapot részletes megismerése (fekvő-, ülő-, álló- és járó helyzetben)
  • Kommunikáció és beszéd sajátosságai
  • Figyelem jellegzetességei
  • Érzékszervi sajátosságok megfigyelése (látás, hallás, nyelvműködés sajátosságai)
  • Napirend, önellátó tevékenységek
  • Összegzés (a fejlesztési és ellátási lehetőségek áttekintése, esetleg további szakorvosi vizsgálatokra tett javaslatok)

 

Komplex iskolaérettségi vizsgálat

 

Az iskolaérettségi vizsgálat alkalmával feltérképezzük a gyermek minden olyan részképességét, melyeknek megléte szükséges a sikeres és zökkenőmentes iskolakezdéshez. Meghatározzuk a fejlesztendő területeket, kiemeljük a gyermek erősségeit.

 

A vizsgálat során felmért főbb területek:

 

  • Érzelmi és akarati képességek (feladattudat, szabálytudat, monotóniatűrés, kudarctűrés)
  • Szocializációs képességek (együttműködési képesség, alkalmazkodóképesség)
  • Nagymozgások fejlettsége (mozgáskoordináció, egyensúlyérzék)
  • Finommozgások (szem-kéz koordináció)
  • Grafomotorika (ceruzafogás, vonalvezetés)
  • Tájékozódási képesség (saját testen, térben és síkban)
  • Értelmi képességek (figyelem, emlékezet, gondolkodási funkciók, matematikai képességek, általános tájékozottság)
  • Anyanyelvi képességek (artikuláció, beszédhanghallás, beszédmegértés, általános szókincs, összefüggő beszéd- és kifejezőkészség)

 

 

Iskolára felkészítő foglalkozás

 

Az iskolára felkészítő foglalkozásaink elsődleges célja minden olyan részképesség fejlesztése, amelyek megalapozzák és megkönnyítik a zökkenőmentes iskolakezdést. Így a gyermekek majd magabiztosan és eredményesen kezdhetik meg az első iskolai tanévet.

A találkozások jó hangulatúak, játékosak, nagymozgás alapúak. Az iskolára felkészítő foglalkozásokon a gyermekek már meglévő képességeire építünk, lehetőséget teremtünk személyiségük kibontakoztatásához, önbizalmuk erősödéséhez. Nagy hangsúlyt kap az egyéni bánásmód és a differenciálás.

 

Kiemelten fejlesztendő területek:

  • Figyelem
  • Észlelés
  • Emlékezet
  • Gondolkodás
  • Nagymozgás
  • Finommozgás
  • Grafomotorika
  • Beszédkészség
  • Tájékozódási képesség
  • Feladattudat, feladattartás
  • Elemi számolási készségek

 

Beszédfejlesztő foglalkozás

(Megkésett beszédfejlődésű gyermekek terápiája)

 

Ez a foglalkozásunk azoknak a gyermekeknek ajánlott, akik már betöltötték a 3. életévüket, beszélnek, de a beszédük nem éri el az életkoruknak megfelelő szintet. Terápiánk komplexitását az adja, hogy a terápiás mozgásfejlesztést kiegészítjük, megtámogatjuk logopédiai gyakorlatokkal is. A beszédfejlesztő foglalkozások során nagy hangsúlyt fektetünk az alakilag ép és grammatikailag (nyelvtanilag) helyes beszéd kialakítására, valamint a kognitív  területek (megismerő funkciók) fejlesztésére is.

 

A foglalkozások alkalmával az alábbi területek kiemelt fejlesztése történik:

 

  • beszédszervek ügyesítése
  • artikulációs gyakorlatok
  • hallási figyelem
  • beszédértés
  • szókincsbővítés
  • mondatalkotás
  • a beszéd alaki rendezése
  • a magyar nyelv grammatikai szerkezetének elsajátítása
  • általános fejlesztés
  • mozgásfejlesztés

 

 

Mozgásfejlesztés (Alapozó torna, Komplex mozgásterápia)

Az „okosító torna” az alapozó terápia szemléletével a beszéd és a mozgás nehézségein hivatott elsősorban segíteni.

Milyen problémák esetén ajánlott ez a terápia?

  • megkésett beszédfejlődésnél
  • akadályozott beszédfejlődés esetében
  • kiejtési hibával, pöszeséggel küzdő gyermekeknél
  • figyelemzavaros gyermekek esetében
  • fejlődésben, érésben elmaradott gyermekeknél
  • mozgásügyetlen gyermekeknél
  • enyhe értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknél

Születés után a mozgás az első kommunikációs eszközünk a világgal. Az éretlen idegrendszer különféle hiányokat, lemaradásokat, viselkedésbeli eltéréseket jelezhet. Éppen ezért ez a módszer az ember természetes fejlődéstani mozgássorozatát veszi alapul, ezzel pedig az idegrendszer érését segíti elő. A fent említett problémák meglétének esetében nagyon gyakori, hogy egy-egy mozgásfejlődési szakasz a gyermek fejlődése során vagy kimaradt, vagy csak rövid ideig tartott, ezért nem történt meg az automatizálódás. Az okosító torna során gyakorolt csecsemőkori mozgások, kisgyermekkori mozgások, rugalmassági és egyensúlyi feladatok sokrétű ismétlése a mozgáson túl a beszéd és kognitív területekre is építően hat.

A foglalkozások felépítése változatos, érdekes, ingergazdag, a gyermekek számára örömteli. Az egyéni fejlődési ütem figyelembe vételével, a csoporthatás kedvező elemeit is tartalmazza.

 

 

ISKOLÁSOKNAK

 

Komplex gyógypedagógiai vizsgálat

Komplex gyógypedagógiai vizsgálat akkor válhat szükségessé, ha a gyermek tanulmányi eredménye gyengébb, az új ismereteket lassabban és nehezebben sajátítja el a kortársaihoz képest, és a tanulásban sok segítséget igényel. A vizsgálat során a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve, igazodva az osztályfokhoz, feltérképezzük a részképességeit, meghatározzuk az erősségeit és a gyengeségeit.

 

A vizsgálat során felmért főbb területek:

  • olvasás
  • írás
  • számolás
  • figyelem
  • emlékezet
  • gondolkodás
  • nagymozgás
  • tájékozódási képesség (saját testen, időben, térben, síkban)

 

Komplex konduktív állapotfelmérés

A komplex konduktív állapotfelmérés során olyan gyermekek vizsgálata történik, akiknél központi idegrendszeri sérülés történt, vagy annak a gyanúja állhat fenn. A vizsgálat magában foglalja az anamnézis felvételét, értékelő áttekintését is. Amennyiben van már bármilyen szakorvosi vélemény (neurológiai, ortopédiai, belgyógyászati, stb.), akkor annak bemutatása segítheti a pontosabb állapot megismerést.

 

A vizsgálat tartalma:

  • Általános megfigyelések (testalkat, csont és izomrendszer sajátosságai, tónuseloszlás jellemzői)
  • Mozgásállapot részletes megismerése (fekvő-, ülő-, álló- és járó helyzetben)
  • Kommunikáció és beszéd sajátosságai
  • Figyelem jellegzetességei
  • Érzékszervi sajátosságok megfigyelése (látás, hallás, nyelvműködés sajátosságai)
  • Napirend, önellátó tevékenységek
  • Összegzés (a fejlesztési és ellátási lehetőségek áttekintése, esetleg további szakorvosi vizsgálatokra tett javaslatok)

 

 

Tanulási nehézségek és zavarok szűrővizsgálata

(Diszlexia, Diszgráfia, Diszkalkulia)

 

A tanulási zavar meglétére egy gyermek esetében, adott tanulási területen mutatott, az egyéb területek színvonalához képest jelentős elmaradása, tanulási sikertelensége hívja fel a figyelmet.

Tanulási zavarok esetén tapasztalható gyanújelek:

  • A viselkedés, az aktivitás területén mutatott zavarok: impulzivitás és hiperaktivitás. A gyermekek nem tudnak nyugodtan ülni, aktivitásszintjüket szabályozni, zavarják az órát, más gyerekek tevékenységét. Alacsony toleranciával rendelkeznek. Mozgásuk rendezetlen, koordinálatlan.

 

  • Figyelemzavarok: hullámzó, változó intenzitású figyelem. A beérkező ingerek közül a gyermek képtelen szelektálni vagy éppen megtapad egy – egy folyamatnál.

 

  • A percepció zavarai: Gestalt látás, rész-egész viszonyának, alak-háttér viszonyának, formák, arányok észlelésének nehézsége, különböző modalitású ingerek esetén az átfordítás nehézsége (pl. diktálás után nem tud írni, vagy olvasott szöveget nem tud elmondani).

 

  • A mozgáskoordináció nehézségei: nemcsak a nagymozgások (összerendezetlen nagymozgások, az egyensúly bizonytalansága), de a finommozgások terén is jelentkezhet, mely jelentősen nehezítheti az írásmozgás pontos kivitelezését. Jellemző a kusza írás, a nehézkes és görcsös írásmód, az egyenetlen betűnagyságok.

 

  • A téri orientáció zavarai: testséma, lateralizáció problémái, melyek jelentősen megnehezítik a téri tájékozódást.

 

  • A nyelvi működés zavarai: gyenge beszédartikuláció, beszédészlelés, szegényes szókincs, kifejezőkészség, szótalálási nehézség, széttagolt beszéd. Nyelvtani szerkezete fejletlen.

 

  • Másodlagos tünetek: szorongás, kudarcorientált, gátolt, visszahúzódó vagy agresszív viselkedés.

 

  • Az emlékezet zavarai: nehezen tartják meg gondolataikat, hosszabb utasítások esetén összezavarodnak. Az emlékezeti funkciók nehézsége gátolja az olvasás folyamatát.

 

  • A gondolkodás problémái: felfogóképességük korlátozott, logikai érvelésük, általánosítási, szabályalkotási képességük gyengébb. Ezek a gyerekek passzívabbak, önállótlanabbak, több tanári vezetést igényelnek.

 

Amennyiben a felsorolt gyanújeleket tapasztalja gyermekénél, mindenképpen javasolt egy célzott gyógypedagógiai vizsgálat a tanulási zavar meglétének vagy kizárásának céljából.

A vizsgálat alkalmával felmérjük a tanuláshoz szükséges részképességek fejlettségét, feltárjuk a tanulási nehézségek okait.

Diszlexia/diszgráfia vizsgálat akkor válhat szükségessé, ha a szülő azt tapasztalja, hogy a gyermeknek nehézséget okoz az olvasás és az írás elsajátítása. A felmérés alkalmával az olvasást, a szöveg emlékezetet, a szövegértést, az írást és a nyelvi grammatikai készséget tárjuk fel.

A diszkalkulia pedagógiai vizsgálata a számolási képességek vizsgálatát jelenti. A vizsgálat alkalmazkodik a gyermek életkorához, osztályfokához, illetve matematikai tudásának elvárható szintjéhez.

 

Tanulási zavarok komplex terápiája

(Diszlexia, Diszgráfia, Diszkalkulia komplex terápia)

 

A diszlexia (olvasási zavar) esetében jellemző, hogy a gyermek olvasási teljesítménye jelentősen elmarad a korának és az intelligenciájának megfelelően elvárható szinttől.

A diszgráfia (írászavar) nem javul a sok másoltatással, speciális kezelést igényel. A helyesírás javítására először a részképességek fejlesztése történik (ritmusérzék, alaktagolás, hallási figyelem, hallási differenciálás, emlékezet). Ezek mind fontosak a helyesírás szempontjából.

A diszkalkulia (számolási zavar) terápiája során célunk:

  • a matematika tanulásához szükséges biztos alapok megteremtése és a készségek fejlesztése (pl. érzékelés-észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd)
  • a számfogalom és műveleti fogalom kialakítása
  • az absztrahálás (elvonatkoztatás) folyamatának fejlesztése: különböző matematikai fogalmak és a velük végzett manipulálás (különböző tárgyakkal, eszközökkel számolás) – később cselekedtetés nélküli számolás
  • a matematikai fogalmak, jelek és szabályok beépítése a gyermek fogalmi rendszerébe, gondolkodási műveleteibe
  • a szöveges feladatok megoldási menetének gyakorlása: elolvasás, megértés, adatok leírása, műveletté alakítása, műveletvégzés, szöveges válasz leírása.

Nálunk a Pillecukor Fejlesztőházban a tanulási zavarok terápiájának komplexitása egyedülálló, hatékonysága kimagasló, hiszen egyrészt alkalmazzuk Brigitte Sindelar kognitív terápiás tréningprogramját, másrészt a foglalkozások szerves részét képezi a Kulcsár Mihályné által kidolgozott Komplex Mozgásterápia alkalmazása, amely módszer kifejezetten a tanulási nehézségek megelőzésében és oldásában nyújt segítséget.

A tanulási zavarok komplex terápiája során a gyermek újraélheti a mozgásfejlődés szakaszait, ezzel kijavítva a hibás működéseket. Ezáltal az idegrendszer is újraszerveződik, erősebbé válik, melynek következményeként pozitív változások tapasztalhatóak a tanulásban, magatartásban és az önbizalomban.

 

Mozgásfejlesztés (Alapozó torna, Komplex mozgásterápia)

 

A Kulcsár-féle mozgásterápiát az a felismerés hívta életre, hogy az idegrendszer érése szoros kapcsolatban áll a mozgás fejlődésével. Születés után a mozgás az első kommunikációs eszközünk a világgal. Az éretlen idegrendszer különféle hiányokat, lemaradásokat, viselkedésbeli eltéréseket jelezhet. Az iskolás korosztály számára tartott mozgásterápia, a deficitek csökkentésében, megszüntetésében segíthet. A komplex mozgásterápia során a gyermek újraélheti a mozgásfejlődés szakaszait, kijavítva a hibás működéseket. Ezáltal az idegrendszer is újraszerveződik, erősebbé válik, melynek következményeként pozitív változások tapasztalhatóak a tanulásban, magatartásban és az önbizalomban.

 

Miben is tud segíteni ez a terápia?

  • a finommotorika fejlesztésében
  • a mozgáskoordináció javításában
  • az egyensúlyérzék fejlődésében
  • tanulási nehézségek esetén
  • írás, olvasás, számolási nehézség korrekciójában
  • beilleszkedési nehézség esetében
  • figyelemkoncentrációs zavar javításában